Lovász Irén

így Jelenti magát Jézus hírével, forrás-tiszta hangján Lovász Irén énekes előadóművész, a néprajztudomány kandidátusa azon a legfrissebb CD-n, amely a Gyógyító Hangok sorozat I. albumaként, a Magyar Zeneterápiás Egyesület ajánlásával, szerzői kiadásban, 2006 júniusában látott napvilágot.
A természeti népek még ma is tudják, hogy a hang gyógyítani képes azt is, aki kiadja, azt is, aki befogadja. Vannak titokzatos erőterek barlangokban, vizek felett, de még tökéletes akusztikájú falak közt is, ahol bizonyos frekvenciákon testetlen lebegéssel szárnyára kap a végtelen, és a tág egekig lebegtet, megtisztítva testet és lelket bizonyos bajoktól. Sámánoktól tanult népénekeivel, melyek egy évezrede keverednek a kereszténység hitéleti dal-imáival, a magyar nép is ismer ilyen spirituális-pszichés énekes gyógymódokat, melyekhez csupán egy kell: a teljesen nyitott szívű befogadás szándéka.
Lovász Irén és zenésztársai: Mizsei Zoltán, Demjén András, Gyulai Csaba és Szokolay Dongó Balázs a Szent István Bazilika egyik altemplomában találtak rá arra a szakrális térre, amely ihlető a dalra fakadáshoz, a feltörő improvizációhoz, s egyben alkalmas a korszerű hangrögzítéshez is, ezért itt vették fel a lemez zenei anyagát: szájhagyományban fennmaradt istenes népénekeket, Mária-énekeket, ünnepköröket idéző dalokat, gregorián jellegű, középkori latin ambroziánus énekeket. és a gyógyító hang életre kelt.
Népzenei anyanyelvünk tehát az, amit hallunk, de úgy, ahogy szinte sose halljuk. Nem a táncházakból megszokott, a népi hangszereken előadott, szorított torokkal kiénekelt, tájszólásos, reprodukciós szándékú előadásmóddal, sem istentiszteleti, gyülekezeti, templomi együtténekléssel, nem is bartóki népzene-feldolgozásként, melyekre mind szükség van. De miért ne lehetne a népzenét úgy előadni, ahogyan magunk érezzük? Talán nem teljesen autentikusan, de belülről fakadóan, korunkhoz szólóan.
Lovász Irén fogja Kodály Zoltán, Kallós Zoltán, Volly István, de mindenekelőtt mestere, Erdélyi Zsuzsanna hiteles gyűjtéseit, és Kájoni János, Szoszna Demeter, Vásárhelyi András, Geoffroi de Breteuil daloskönyveinek énekeit. átszűri azokat önnön lelkének az alföldi szülőföldből, a maga budapesti anyai gyakorlatából, és a vallásos érzület történelmi énekes hagyományaiból szőtt természetes, finom szűrőjén, és mindebből valami olyan spirituális csodát sugároz vissza, ami a legintimebb, de legőszintébb saját felfogása lesz. Világzene, ha úgy tetszik, bár ezen inkább mást értenek.
Lovász Irén csöndben énekel, leginkább magának és Istennek. Hangja a különös térben átlényegül, szárnyal, míg a minimal art nyugalmával társul hozzá egy középkori hárfa, vagy psalterium, egy kárpátaljai fujara, vagy egy alföldi furulya, és valami mennyei, tiszta, léleksimító béke. Időnként néhány angyali férfihang is, erősítő könyörgéssel. és a Csendességben, éles, köves utak fájdalmát ide idézve egykorú francia dallamával felsír a csak versként megismert Világ világa ómagyar Mária-siralom, melyre Szűzeknek virága, Boldogasszony anyánk, sa Mennynek, földnek királya halvány-derengőn megjelenik a lélek szent dalában.
Katartikusan szép ez az égi sugárlemez. Hallgatni csak nyugodtan, szinte meditációs kikapcsolódással, a világ dübörgésétől mentesülten, legfeljebb a gyönyörű kísérőfüzetből, mint énekeskönyvből kísért néma szövegolvasással szabad. Akkor hat leginkább.
A korongnak – többéves távlati terv szerint – még három folytatása lesz: a Női hang, a Belső hang és a Gyógyító hang. A titokzatos élmény első tizenkilenc énekével a lemezbemutató koncertre a Szent István Bazilikában kerül sor augusztus 23-án, 19 órakor. Lovász Irén és kísérői akkor elimádkozzák nekünk, velünk, értünk az égi hang, a halvány derengés lélek-dalait.
Együtt leszünk azon az esten?

Muzsay András