AZ ÖT ŐSELEM A ZENE NYELVÉN

Lovász Irén varázslatosan szép énekhangjára a Hortobágyi Lászlóval közös Világfa című, nagy hatású első lemezén figyeltek fel sokan, majd a Makám énekesnőjeként is emlékezetes anyagokat készített.

Azóta három önálló lemeze jelent meg, melynek utolsó két darabja egy négyrészes, Gyógyító hangok című sorozat első fele. A Belső hang címmel nemrég megjelent korong talán a sorozat első darabjánál is meditatívabb, keletiesebb, elmélyültebb.

Lovász Irén mellett nagy szerepe van ebben a gondosan megválasztott kísérőknek, akik között ott találjuk a debreceni származású Gesztelyi Nagy Juditot, aki fuvolaművészként és zen tanítóként japán bambuszfuvolán, a shakuhatsi-n zenél, vagy az ausztrál bennszülöttek duruzsoló fúvós hangszerén, a didgeridoo-n játszó Kerekes Jánost. Rajtuk kívül közreműködő még a sokoldalú hegedűs, Balázs Gergely, valamint a hárfán érzékeny finomsággal játszó Pintér Ágnes. A terjedelmes darabok leginkább improvizatívak, melyekbe az énekesnő is a rögtönzött dallamok mellett szinte spontán módon szövi bele a magyar népdalkincs oda illő darabjait. A Néprajzi Múzeum népzenei gyűjteményének tudományos munkatársaként közel egy évtizedig dolgozott az énekesnő, de még régebb óta gyűjtött terepen népdalokat és énekelt is már szinte gyerekkora óta, így igen közvetlen kapcsolata alakulhatott ki zenei hagyományunkkal.

Új albumán a négy őselem nevét viselő kompozíciók lentről emelkednek felfelé, az egyre finomabb szubsztanciák magasságaiba. Végül a több őshagyományban is az ötödik őselemként számon tartott éter, finomanyag, vagy lélekanyag helyén a Belső hang, vagy mondhatnánk éteri hang, rezgés, energia jelenik meg. Egy-egy elemhez egy-egy hangszer kapcsolódik, míg a záró kompozícióban minden közreműködő együtt emelkedik éteri magasságokba a közös zenei kontempláció során.

A föld, a legmélyebben, legérdesebben megszólaló didgeridoo-hoz párosul, s annak hangjaival indul. Hagyományosan a didgeridoo a termeszhangyák által tökéletesen kivájt, kibelezett eukaliptusz fatörzsből vagy ágból készülő ausztrál bennszülött hangszer. Az őslakosok mélységes spiritualitásáról – mely társul e hangszerhez is – Marlo Morgan ismert könyvei szépen számolnak be. A hangszer tónusa, hangzása közel áll a buddhista szent hang, az Ohm rezgéséhez – de említhetjük európai megfelelőjét az Áment is –, s így az utóbbi időkben előszeretettel használják meditatív, spirituális muzsikákhoz szerte a világon. A föld a gyökerek lakóhelye, őseink hagyatéka, a stabilitásunk alapja, az élet lehetősége – olvashatjuk az énekesnő kommentárjában. S valóban keleties dallamok, táltosok szelleme ébredezik az ének lamentálásában és a megszólaló népdalrészletekben, már az indításban szépen megadva a hangulatot. A víz a kiáradás, a megtisztulás, s nem utolsósorban az ember magzati időszakának közege. A kissé légies bambuszfuvola a shakuhatsi megszólaltatója maga is gyakorló anyaként érzékenyen reagál a gyermeki létre, s csendesen hullámzó, hömpölygő improvizációi valóban hozzásegítenek a víz élményének megjelenítéséhez, még ha nem is a nagy vizekéhez. Pedig testünk és a Föld jelentős részét víz alkotja, s a víz akár sziklákat is szétmorzsol, de ennek az elemnek is inkább a spirituális, lélekmelengető oldalát igyekeznek megidézni az előadók. A vizet a tűz ellenpontozza; a kísérőhangszer itt a hegedű. A zenész játéka nyughatatlan, pattogó, de az énekimprovizációk is illeszkednek a felforrósodott hangulathoz. Később a hárfa hangja elsősorban a levegő könnyedségét hivatott megjeleníteni.

– A Belső hang egy meditatív belső utazás, az én legmélyén szunnyadó őserők fölébresztése érdekében. A négy természeti őselem, a föld, víz, tűz, levegő bennünk rejlő energiáinak felszínre hozatala a zene, a harmónia természetes eszközeivel. Legbelsőbb énünk mélyére csak a teljes elcsendesedéssel, befelé fordulással, kontemplációval juthatunk – írta munkájáról Lovász Irén. A szakrális kommunikáció tárgykörében korábban tanulmánykötet is írt, mely később kandidátusi disszertációjának is tárgya volt. Lényünk mélyén szunnyadó erőket ébresztget a legősibb magyar imádságok, énekek, archaikus népdalok, gregorián dallamok segítségével, de a mai, nyitott hallgatók számára is befogadhatóan, s az elcsendesülést, a töltekezést, legbensőbb mélységeink megismerését elősegítve. A végtelenül letisztult anyag Lovász Irén szellemi felkészültségéről tanúskodik.

Héty Péter
2008. február 08., 14:45
Forrás: deol.hu

+36 30 976 7360 • lovasziren1@gmail.com