LOVÁSZ IRÉN GYÓGYÍTÓ HANGJAI – NETAMBULANCIA.HU
Ritka adottság az előadóművészek között, hogy valaki ne csupán tolmácsolja a művészetet, hanem annak eredetét kutassa, és tudását tanárként is megossza másokkal. Lovász Irén ezen kevesek egyike.
A világhírű népdalénekesnő a néprajztudományok kandidátusa, már diák korábban részt vett népdalgyűjtésekben, később pedig kulturális antropológiával kezdett foglalkozni és ennek tanára lett a pécsi Janus Pannonius egyetemen. A hagyományos magyar népdal-éneklés mellett régóta foglalkoztatták az ősi szakrális énekek, három évvel ezelőtt pedig lemezsorozatot indított el Gyógyító Hangok címmel.
Erről kérdezte a művésznőt a Netambulancia munkatársa.
– Több szálon kezdődött. Egyfelől azt tapasztaltam a visszajelzésekből, amelyet az énekhangomra mondtak az emberek a világ különböző tájain, attól függetlenül, hogy értik-e a szavaimat, vagy nem, hogy olyan különleges erőt véltek felfedezni a hangomban, amit másban eddig nem.
Például egy rudoltstadti koncertem után odajött hozzám egy német fiú, és elmondta, hogy énekem hatására átfestette a szobáját más színűre, át kellett rendeznie a saját mikrokozmoszát. Volt, aki a hangomat választotta utolsó napjaihoz, volt, aki erre akart szülni, volt, aki erre temette el az édesanyját.
Egy idő után összeraktam ezeket és rájöttem: élet-halál, sorsfordító helyzetekről van szó. Az első döbbenet és ijedtség után elkezdtem gondolkodni azon, hogy mi lehet ennek az oka.
Néprajzosként és kulturális antropológusként azonban azt tapasztaltam, hogy a hangnak kihasználják ezt a tulajdonságát: a legősibb kultúrákban, a legtermészetesebb emberi viszonyok között az emberi hangot használják harmonizáló, gyógyító szerepre.
A magyar népköltészet és néphagyomány is használja. Az altatók éneklése például a legelementárisabb relaxálási mód, de az esküvők előtti menyasszonysiratók, vagy a temetés előtti virrasztások azokat a pillanatokat könnyítik meg, amikor a régi létforma leválik az újról. Kutatásaim során megértettem, hogy az őszinte emberi hangnak van egy nagyon fontos mentálhigiénés funkciója és ezzel nekem dolgom van, mert az én hangom is elér olyan archaikus tisztasági szintet, amelyen ez át tud jönni.
Így aztán megálmodtam egy négyrészes lemezsorozatot, amelyet egy mandalában, egy négyrészes világképben lehet összefoglalni: égi hang, belső hang, gyógyító hang, női hang.
Az énekléshez és a szakralitáshoz való viszonyomat tükrözte az Égi hang című lemez: a szakralitás, az évkör ünnepeinek tudatos megélése az éneklés által stabilizálja az embert az időben, ha Karácsonykor átjáratja testén-lelkén az ünnep lényegét. Nemcsak a térben kell bennünket lecövekelni, hogy otthonosan érezzük magunkat, hanem az időben is, és az ünnep erre való. És valóban gyógyító hatású, ha az idő rendjében el tudjuk magunkat helyezni és nemcsak kóválygunk.
A második lemez, a Belső hang arról, hogy szól, hogy a négy őselem, a Föld, a Tűz, a Víz, a Levegő, a természetben lévő energiák önmagunkban is benne vannak, különböző dominanciákkal és a magyar népdal ki tudja fejezni az embernek ezekhez az őserőkhöz való viszonyát. Megkerestem ezeket az archetipikus elemeket a népdalokban és a lemezen mindegyik őselemhez csináltam egy tételt. Olyan archaikus hangszereket kerestem hozzá, amelyek a legelementárisabban képviselik ezeket az erőket: a Földet didzseriduval, a Vizet hárfával, a Tüzet magyar hegedűvel, a Levegőt japán sakuhacsival illusztráltam. Nagyon meditatív, belső utazás lett belőle.
Alapfilozófiája: megteremteni a csendet kívül és belül. Van a négy elemnek egy másik olvasata: egy személyiségfejlődési utat vázol fel. A Föld az anyaméh, a születés előtti barlang, a termékeny erő, a Víz a magzatvíz, az őslebegés – nem véletlen, hogy a leglazítóbb elem a víz – a Tűz a szuverén egyéniség magára találása, a Levegő pedig elemelkedés a földi horizonttól, a transzcendens felé. Mindezekhez archaikus népi imádságokat választottam. Az ötödik tételben pedig összefoglaltam e négy elemet, mivel a természetben is együtt vannak. Ez lett maga a Belső Hang, amihez írtam egy mantrát, amelynek dallama valahonnan fentről, belülről jött.
„Földanya lábam alatt, Ég a fejem felett, én magam a tengely, én magam a tengely, gyökereim erősen, gyökereim erősen tartanak a szélben, tartanak a szélben indulásra készen, kalandok elébe, erővel testemben, békével lelkemben. Indulásra készen, szárnyaim erősen, lágyan és merészen, röpítnek az égbe, vizeknek fölébe, tengerek mélyébe, vissza le a Földre.”
Ebben a négy elemen kívül benne van a férfi és női principium is. Egyelőre ez a két lemez készült el, de szeretném mielőbb folytatni, amikor lesz rá befogadó. Most pangás van és válság, az emberek mással foglalkoznak, de eljön az idő, amikor ismét fogékonyak lesznek erre.
– Én viszont úgy érzem, hogy egyre többen vannak azok, akik keresik ezeket a belső hangokat, akiknek elegük van a külvilág zajából.
– Hiszem, hogy előbb-utóbb törvényesen fogják büntetni a zajártalmat, az akusztikus szennyezést. Sajnos az ember olyan lény, hogy addig feszíti a húrt, ameddig lehet, és csak törvényi tilalomnak engedelmeskedik. Ugyanúgy tiltani fogják a hangszennyezést, mint a nyilvános helyen való dohányzást, mert már elviselhetetlen, hogy bárhová bemész, egy üzletbe vagy étterembe, hallgatnod kell a rád erőltetett zajt. Ez ugyanúgy behatolás a privát szférába, mint az a mocskos kipufogógáz kényszerű beszívása.
– Az egész világon végigsöprő válság is a „húr túlfeszítésének” következménye. A fogyasztói társadalom már olyan mértékben kebelezte be az embereket, hogy kellett valami, ami ennek gátat szab…
– Lesz megint egy nagy bumm, és ha túléljük, és nem pusztítjuk el teljesen életkörülményeinket, visszatérünk a természethez. Bár az emberiség rendesen vágja a fát maga alatt, reménykedjünk, hogy a fa erősebb…
netambulancia.hu