Lovász Irén

Az örökzöld témát régi zenébe ágyazó dallamok tavaszias, friss hangulatot kapnak a modern hangszereléstől. A Szerelmes virág már a boltokban van, bemutatójára várni kell egy kicsit.

– Az Ön lemezei mindig nagyon átgondoltak, komoly kutatómunkát, koncepciót tükröznek. Mi vitte rá, hogy 2009 tavaszán épp a szerelemről daloljon?

– A reneszánsz év hozta ki belőlem ezt a lemezt, amelyet már vagy öt-nyolc éve készítgetek magamban. Ez szolgáltatott ürügyet arra, hogy Balassi Bálint, a reneszánsz költészet és zene iránti régi szerelmemet megmutathassam. Ez a vágyam olyan erős volt, hogy félbehagyatta velem a Gyógyító hangok című, négy részes sorozatomat. A már megjelent Égi hang és Belső hang után a harmadik, készülő darabja a nőiségről fog szólni, és azt gondoltam, ennek nagyon szép megelőlegezése lehet a Szerelmes virág. Súlyos dolgokat énekeltem az utóbbi években, mély, lélektani tartalmakról, a szakralitás hihetetlen magasságairól és mélységeiről. Ezt szerettem volna ellensúlyozni ezzel a könnyed de nagyon igényes lemezzel. Egyik sajátossága, hogy az írott reneszánsz költészet mellé odaállítottuk a hasonló tematikájú, szimbolikájú népdalokat, amelyek a zenetörténet és a népzenekutatás szerint is a reneszánsz korában keletkezhettek. Ilyen a címadó zoboralji i népdal is. Ezekkel párhuzamba állítottuk az európai tánc-és dalgyűjteményekben megőrzött reneszánsz táncmotívumokat. Hálás vagyok ezért a munkáért Győri Istvánnak.

– A Szerelmes virág mégsem a múlt egy vitrinbe való darabja, hanem nagyon is friss, mai muzsika. Mivel érték el ezt a hatást?

– Azt szerettem volna bemutatni, hogy a reneszánsz egy igazi „crossover” korszak volt, amely jól ötvözte a vidéki és a városi költészetet, a magas és a népi kultúrát. Szerettem volna élővé tenni a zenét, ezért olyan nép- és dzsesszzenészeket is felkértem, akik egyéniségükkel őszintévé és élővé varázsolták a megszólaló muzsikát. Két kíváló szakavatott régizenész kollégám mellett : Szabó Zsolt -viola da gamba, Győri István – reneszánsz lant , az öntörvényű, kreatív népzenészt, Ágoston Bélát hívtam a fúvós hangszerekhez, az ütőhangszerekhez pedig a zseniális, utolérhetetlen Horváth Kornélt, akinek volt már régizenei tapasztalata is. Mindenki adta a maga nagyszerű személyiségét, különös világát, tapasztalatait, és csodás közös örömzene született.

– A szerelmes virág kedvéért félre tette a gyógyító hangokat. Hogyan jött létre ez a sorozat?

Néhány évvel ezelőtt, egy nyári napforduló éjszakáján jutottam arra a felismerésre, hogy a világhoz és a népdalokhoz való alapvető viszonyom kifejezhető egy négyosztatú mandalával. Ennek a víziónak a rajza be is került a sorozat kísérőfüzeteibe pausz papíron arany és ezüst tintával. Van dolgom a szakralitással – ebből született az Égi hang. Van dolgom az elemekkel – tűzzel, vízzel, levegővel, amelyek a bennünk lévő energiákat is mozgatják – ebből lett a Belső hang. Nőiségemet megélő Nő is vagyok – a népköltészetben mindezekhez a tartalmakhoz van hozzászólás, amit úgy érzem, el kell mondanom. A negyedik lemez a gyógyításé lesz, ami az egész sorozatnak keretet ad. Azt vallom, hogy a népdalnak gyógyító ereje van – az ének segíti összerendezni a bennünk lévő diszharmonikus testi-lelki rezgéseket. Az énekhangot fiziológiai értelemben is alkalmasnak tartom a gyógyításra, ráadásul azok a lelki tartalmak, amiket a szövegek közvetítenek, segítik a harmonizációt, hiszen elmondásukkal, kiéneklésükkel kivetítjük a feszültségeket. Amíg vannak olyan hatékony szövegek és dallamok, amelyek segítenek elrendezni az ember viszonyát a világgal, az elemekkel, a többi emberrel, nem kell kedélyjavító gyógyszerekhez folyamodni.

– Ezért jött létre a Dunánál daloló klub is a Bem rakparton?

– A tavaly októberben indított klub nem hagyományos népdaléneklő kör, hanem zeneterápiás módszerrel működő közös dalolás az éneklés testi-lelki öröméért. Nem csak azért kapta a klub a Dunánál nevet, mert a folyó közelében található a művelődési ház, ahol a foglalkozásokat tartjuk, – az Andante borpatika közelében, ahol időről időre ugyancsak fellépek- hanem József Attila verse miatt is: „Én úgy vagyok, hogy már százezer éve nézem, amit meglátok hirtelen./Egy pillanat s kész az idő egésze, mit százezer ős szemlélget velem.” – írta a költő, akivel egy napon születtem. Az én szerepem talán az, hogy a „százezer ős” látásmódját segítsem integrálni és továbbadni.

– Idén Önnek itélték a Magyar Művészetért díjat. Sokszínű pályáját útjelzőkként vagy mérföldkövekként követik-e díjak?

– Nem vagyok elkényeztetve a díjakkal, de van egy pár, és mindet köszönöm. Első volt a sorban a Német Kritikusok Díja – ezt a Világfa című lemezem német kiadású változatáért kaptam. A német kiadóval kötött szerződésből még két lemez született, az egyik, a Wide is the Danube morva-cseh zenészekkel készült izgalmas, kelet-európai világzene, amelyet már többek között Koreában is kiadtak. A másik egy kortárs észt zeneszerzővel, Peter Vahivel készült, a Supreme Silence . Peter Vehi gyönyörű kortárs zeneművet írt a hangomra. A lemezen tizenharmadik századi szanszkrit és tibeti szövegeket éneklek, és a hatvan tagú észt nemzeti férfikórus, valamint egy tizenkét tagú kézi harang együttes kísér. A lemez Magyarországon is forgalomban volt , de az előadást sem sikerült egyetlenegyszer sem hazahoznom, holott Észtország evvel volt jelen a Hannoveri Expón, ahová engem észt színekben vittek ki énekelni . Közben itthon a Makámmal készítettem három sikeres, szép lemezt, majd különböző kíváló jazz zenészekel énekeltem . 2003-ban lettem az Év Legjobb Énekesnője az eMeRTon díjjal, két évre rá megalkottam a Fellegajtó lemezt új zenekarommal, azután jött a Bartók díj, most meg ez. Köszönöm.

– Életműve legújabb állomása a Szerelmes virág . Mikor hallhatjuk élőben?

Az országos bemutatóra február 27-én kerül sor a debreceni Kölcsey Művelődési Központban, a budapesti bemutatót padig május 8-án tartjuk a XII. kerületi MOM Művelődési Házban.

László Dóra írása, HETI VÁLASZ, 2009. febr. 19. www.hetivalasz.hu/kultura

HETI VÁLASZ, 2009. JANUÁR-MÁRCIUS (9. ÉVFOLYAM, 1-13. SZÁM)

33. 2009-02-19 / 8. szám

[…] jelentetett meg Szerelmes virág címmel Lovász Irén Az örökzöld témát régi zenébe […]