Lovász Irén

LOVÁSZ IRÉN:
(ének)

“ÉGI HANG”

közreműködik:
Mizsei Zoltán (ének, udu, pszaltérium, középkori hárfa),
Ágoston Béla (ének, duda, furulya, fujara, saxofon)

Égi Hang című műsorunk ihletője, ötletadója és első helyszíne a Pécsi Székesegyház csodálatos altemploma, varázslatos akusztikája és felejthetetlen hangulata. A szakrális tér védelmező ereje ugyakkor inspiráló környezete olyan élményt adott az alkotóknak, ami új műveket hívott életre. Megszületett az ÉGI HANG című lemez, a Gyógyító hangok sorozat első darabja , és azóta aranylemez lett. A lemezfelvétel a Budapesti Szent István Bazilika altemplomában készült, első díszelőadásának a Mátyás templom adott otthont a Tavaszi fesztivál keretében, majd előadtuk két teltházas koncerten a Szent István Bazilikában, az Ulmi Dómban, a nyírségi kis árpádkori templomokban, nemzetközi fesztiváldíjat nyert Észtország középkori templomaiban és idén ősszel a lombardiai szakrális zenei fesztivál keretében három 12-13. századi olasz templomban mutattuk be. Nagy öröm és megtiszteltetés, hogy az ÉGI HANG végre hazatalál, és az idei Adventben ismét a Pécsi Székesegyházban csendülhet fel.

Az est tiszteletadás az égi és földi hang, az isteni és emberi világok találkozásának. Az énekelt emberi hangon előadott műsor a szakrális magyar népköltészet énekelt darabjaira alapul, melyek az évkör szakralitását és egységét hangsúlyozzák, különös figyelemmel és hangsúllyal a karácsonyi ünepkörre. Ezen kívül elhangzanak Máriahimnuszok, Szent István királyról szóló énekek, zsoltárok, valamint középkori latin nyelvű gregorián és többszólamú énekek.

“A szakralitás az emberi kultúrában a világ rendjének, az egységnek, az egészségnek, az egyensúlynak fenntartását szolgálja. Az évkör pontos, rendszeresen visszatérő menete szerint ismételt énekek ennek a rendnek, harmóniának, fenntartását segítetik.
Minél távolabb kerül a modern ember ettől, és minél kevesebb eszköze marad a természettel való közvetlen kapcsolatra, annál nagyobb az esélye, hogy beteg lesz az egyén és a társadalom is.
Az ÉGI HANG című lemez főként régi magyar népdalokat, népénekeket tartalmaz, melyek a magyarság hagyományos világképét tükrözik. A dalok többnyire szájhagyományban maradtak fenn… A középkori latin nyelvű ambrozián énekek és az olasz lauda az európai párhuzamokat, valamint a népi- és hivatalos vallásosság egymás mellett élését, dinamikáját, színességét hivatott itt képviselni.
A zenei kíséretek a világ számos kultúrájában az elmélyülést segítő, s az örökkévalóság zenei megjelenítésére szolgáló burdon-technikának különböző, szabadon értelmezett változatai, a doromb-énektől az improvizatív és repetitív dallam-osztinátóig.”

Forrás: www.pecsikult.hu