Lovász Irén

Debrecenben, a Kölcsey Központban került először koncert közönség elé Lovász Irén legújabb albuma, a Szerelmes virág, s azonnal be is lopta magát a hallgatóság szívébe. Nem véletlenül, hiszen a népdalokat, Balassi versfeldolgozásokat, virágénekeket felvonultató igényes lemez igazi csemege. Olyan válogatás, amiben pompás összhang kerekedik a régi magyar irodalom, a korabeli hangszereken megszólaló reneszánsz dallamok, és az énekesnő hangja, érzékeny, finom stílusa között.

Dombi Margit

A Szerelmes virág – csakúgy, mint a 2006-ban kiadott Égi, hang és a 2007-es belső hang című albumok – kitűnően felépített válogatás, ami értő kézzel vezeti végig a hallgatót az általa felölelt hangulat, érzelem és élményvilágon. Balassi veretes – és valljuk meg, a mai fültől a szokásostól nagyobb odafigyelést igénylő – szövegeivel indít. Majd magyar népdalok – köztük a címadó gyönyörű menyasszony búcsúztató – és virágénekek érintésével újra meg újra visszatér a katonaköltőhöz. Az unikális szövegek és dallamok zárt, archaikus világát meg – megtöri néhány sláger. Több változatban is feltűnik például, a zöld erdőben, zöld mezőben sétáló madár komplex szimbolikájú szövege és dallama. Az album – és persze, az azt bemutató debreceni koncert – egyik érzelmi csúcspontja kétség kívül a „Szól a kakas már” eredeti nagykállói héber szövegtöredéket is tartalmazó változatának megszólaltatása.

Lovász Irén sokszínű – olykor finoman hízelgő, máskor népdal énekest idézően nemesen egyszerű, vagy éppen erőteljesen szárnyaló – hangja, páratlan előadásmódja mellett az album másik nagy értéke az instrumentális zene, ami néhány darabban ének nélkül jelenik meg, fokozva az album crossover hangulatát. A koncerten tucatnyi régi hangszert láthatunk, hallhatunk, amik közül a barokk gitár és a reneszánsz lant az ismertebbek közé tartozik. Élvezetes, virtuóz, olykor humorral fűszerezett előadásmóddal kápráztat el bennünket a legrafináltabb ősi fúvósokat megszelídítő Ágoston Béla, Horváth Kornél dobszólói pedig amellett, hogy vérpezsdítően hatnak, a legpallérozottabb zenei igényességgel kényezteti érzékeinket. Maradandó élmény Szabó Zsolt viola da gambán és fidulán illetve Győri István pengetős hangszereken nyújtott teljesítménye is.

Nagyon is földi szerelem az, ami ezekben 16-18. század táján keletkezett dalokban ékes régi magyar nyelven megszólal – mondja Lovász Irén, amikor a koncert után beszélgetünk. Életöröm, vágy, természetszeretet, egyik – másik dalban vérbő erotika fűti a szövegeket, dallamokat. Ám a profán érzések mindig gyönyörű nyelvi köntösben kerülnek elénk, átszűrve Balassi – vagy éppen egy névtelen mester – képalkotó zsenialitásán. Ez a tehetséget, műveltséget igénylő udvarlási mód megszívlelendő lecke lehet a mai fiatalok sms sűrűségűre redukálódott szerelmi költészetének – mondja a művésznő, nem tagadva meg egyetemi tanári mivoltát.

Persze, nehezen is tehetné, hiszen Szakrális kommunikáció című könyve egyetemi tananyag, és a Kórógyon gyűjtött csodaszarvaséneke a Világfa cd-jéről érettségi tétel lett például a debreceni Szent József Gimnáziumban is, ahol a Fellegajtó lemezéről tanult középkori gregorián szövegeit, leginkább a Polorum Regina-t pedig latin órán éneklik, jelezve, hogy nagyon is van igény arra a tudásra és látásmódra, ami Lovász Irén tudományos és művészi produktumaiban egyaránt tetten érhető. Másrészt viszont, vállalt küldetését – a régi magyar zene és irodalom profán tartalmak mellett szakrális üzeneteket is hordozó értékeinek napjaink kultúrájába ültetését – nem éppen könnyű körülmények között kell megvalósítania, mint előadó művésznek. A tavalyi reneszánsz évben az NKA zenei keretéből és a négymilliárdos költségvetéséből ugyanis nem futotta arra, hogy a Szerelmes virág című album támogatást kaphasson.

A lemez budapesti bemutatóját május 8-ra tervezik a XII. kerületi művelődési központban.

Magyar Nemzet, 2009. március 3.