A SOKOLDALÚ ÉNEKESNŐ – MTV-RÉSZLETES

“…A legbátrabb és legmeglepőbb újítása mindezeken túl mégiscsak az a duó, amit az utóbbi időben Lőrinszky Attila nagybőgőművésszel adnak elő.

Két, egymástól látszólag távol álló húros hangszert, az emberi hangot, és a nagybőgőt társítják. “Különös utazás ez a térben, az időben, de legfőképpen önmagunkban. Ez kísérlet, arra, hogy minél inkább kitágítsuk a korlátokat kívül és belül. Hangszerként használom a hangomat. …”
Rtv Részletes

A teljes cikk itt olvasható:

A SOKOLDALÚ ÉNEKESNŐ


Folyamatosan képes megújulni, és időről időre újabb és újabb varázslattal kápráztatja el a szakmát és a közönséget. Közben mindig hű marad önmagához és a gyökereihez.

Lovász Irén miután tíz évet töltött tudományos pályán kutatással és egyetemi oktatással, magyar népdalénekesként lett ismert itthon és külföldön egyaránt. Majd különböző műfajokban tűnt fel lemezeken és koncertpódiumon. Első, átütő sikerű szólólemeze, a Világfa 1995-ben készült a Magyar Nemzeti Múzeum Millecentenáriumi kiállításának kísérőzenéjeként. A legősibb magyar népdalok némelyikéhez Hortobágyi László alkotott újszerű zenei kíséretet, beágyazva ezzel a magyar népdalt más népek zenei világába. Nagyszerű album született, amely a hagyománytiszteletet merész újító törekvésekkel társította. Berobbant a zenei életbe, és ma már klasszikusnak számít a magyar világzenében. Külföldön hamarabb fedezték fel, hiszen már 1996-ban a német kiadása – Rosebuds in a Stoneyard címmel – elnyerte a Német Zenekritikusok díját.

Két év sem telt el, s már a kiváló berlini magyar jazz gitáros, Snétberger Ferenc társaságában hallhattuk a Zeneakadémia nagytermében. A moldvai csángó népdal olyan természetesen szólt a latinos bossa nova ritmus társaságában, mintha mindig együtt zengtek volna. A következő meglepetés egy észt kortárs zeneszerző műve volt, amit az ő hangjára komponált, és amelyben az észt nemzeti férfikórus és egy angol kéziharang együttes kíséretében középkori tibeti és szanszkrit szövegeket énekel. A lemezfelvételen, melynek címe: Supreme Silence (Legfelsőbb csend), Kristjan Jarvi a tehetséges New York-i észt származású karmester vezényel, aki néhány hete e budapesti Zeneakadémián is meghódította a közönséget. A következő merész lépés egy brnoi cseh-morva zenekarral (Teagrass) készített közép-európai népzenei lemez. Wide is the Danube (Széles az a Duna).

Itthon közben elkezdett dolgozni a Makám együttessel, és már három közös lemezük megjelent: A Skanzen magyar népdalfeldolgozásokat, a 9 Colinda karácsonyi dalokat tartalmaz. A 2002-es év nagy meglepetése, hogy Lovász Irén gyerekdalokat énekel. A Makámmal közös lemezük címe: Szindbád, szerzője: Krulik Zoltán. Ez a gyereklemez a közönség és a kritika egyöntetű tetszését nyerte el.„Különös felelősség, és nagyszerű dolog gyerekeknek énekelni. Fontosnak tartom, hogy minél előbb kapjanak a gyerekek jó zenét, mert annyi az olcsó akusztikus szennyezőanyag a környezetünkben, hogy óriási a veszélye annak, hogy ehhez szoknak hozzá, és ezt fogják fogyasztani felnőtt korukban is. A mi felelősségünk, hogy a gyerekeink jó ízlésű, a lelki fejlődésüket segítő környezetben éljenek. Ennek része a zenei környezet is. Ez a lemez egy egészséges, idilli gyermekkort idéz, ahol harmóniában él az ember  önmagával és a természettel, amelyben ismerjük és szeretjük a saját kultúránkat és érdeklődve tiszteljük másokét. Ezért szeretem ezt a lemezt.”– vallja az énekesnő. „Az lenne az igazán jó, ha a gyerekeknek sokat énekelnének a szüleik, és ők maguk is minél többet dalolnának. Ezzel az önkifejezésnek és a lelki tisztulásnak egy nagyon természetes és ősi eszközét adnánk a birtokukba . Mint ahogy tették eleink és teszik ma is a hagyományos kultúrákban élő emberek. Én minden este énekelek személyre szóló altatót mind a három gyermekemnek.”

A gyermekdalok mellett egy másik szép és különös műfajban hallhatjuk mostanában. Magyar reneszánsz kori verseket, virágénekeket, népdalokat énekel Kónya István lantművész igényes, korhű kíséretével. „ Abban a korban még nem voltak ennyire élesek a határok a zenei és költészeti műfajok, formák között. A népköltészet és a műköltészet oda-vissza hatott egymásra. Olyan némely Balassi vers, mint egy korabeli magyar népdal. Meg is adta, hogy mely  nóta metrumára írta verseit. Sokkal jobb őket énekelni, mint mondani. Mennyivel könnyebben megtanulnák a gimnazisták a régi magyar verseket, ha a dallammal együtt tanulhatnák! Népdalszerűen énekelem ezeket a korabeli verseket, és nagyon természetesnek érzem így őket. Kónya István kért meg erre a feladatra, de nem éreztem munkának a felkészülést. Nagy örömöm tellett benne.”

A legbátrabb és legmeglepőbb újítása mindezeken túl mégiscsak az a duó, amit az utóbbi időben Lőrinszky Attila nagybőgőművésszel adnak elő. Két, egymástól látszólag távol álló húros hangszert, az emberi hangot, és a nagybőgőt társítják. Különös utazás ez a térben, az időben, de legfőképpen önmagunkban. „Ez kísérlet, arra, hogy minél inkább kitágítsuk a korlátokat kívül és belül. Hangszerként használom a hangomat. Magam sem értem, néha hogyan és miféle hangok törnek föl belőlem, de a nagybőgő  hihetetlen módon inspirál, és előcsal belőlem számomra is ismeretlen minőségeket. Ha sikerül elég mélyre leszállni önmagunkban a zene segítségével, személyiségünk egészen mélyen szunnyadó rétegeit is elérhetjük. A négy természeti őselem, a föld, tűz, víz, levegő bennünk levő energiáit idézzük meg, és próbáljuk a felszínre hozni. Mind a négy tételnek van egy magyar népdal motívuma , amelyek sok száz év alatt letisztult értékeket képviselnek.

Nem szokta a kitaposott utat választani, mindig új ösvényeket keres, és a nagyobb ellenállás irányába mozdul el, folyton keres, örökké tanul, mélységeket és magasságokat jár be, újabb és újabb oldalát mutatja, de mindeközben marad Lovász Irén, a népdalénekesnő.

 

Hallható:

Márc. 8.16 ó. Millenáris Teátrum: Gyerekkoncert a Makám együttessel

Márc.9. 11 ó. Magyar Rádió Márvány terem: Elemek. Lőrinszky Attilával

Ápr. 6.  16 ó. Budavári Palota E. ép. Gótikus terem: Magyar reneszánsz dalok. Kónya Istvánnal

 

Névjegy:

Csillagjegy: kos

Foglakozás: énekesnő

https://archivum.mtva.huMTV részletes /Lovász Irén

A cikk a 3. oldalon olvasható

+36 30 976 7360 • lovasziren1@gmail.com