Lovász Irén

https://www.atempo.sk/-egi-hang-60-eves-lovasz-iren-nepdalenekes.

2021. ÁPRILIS 11. ÉGI HANG – 60 ÉVES LOVÁSZ IRÉN NÉPDALÉNEKES

2021. ÁPRILIS 11.

ATEMPO.sk

Kategória: Bemutató

A Kossuth-díjas Lovász Irén az egyik legelismertebb magyar népdalénekes világszerte. Nemcsak énekes, hanem tudományos kutató is, a néprajztudomány kandidátusa, (PhD) akadémiai tudományos fokozatot szerzett már 1995-ben. Műsoraiban, előadásain előnyösen kapcsolódik össze tudományos felkészültsége és énekes előadói tehetsége.

Énekes előadóként 14 szólóalbuma a német Erdenklang Musicverlag, az amerikai CC'nC Records, a magyar Fono Records és Hungaroton Classics kiadóknál és legújabban saját SIRENVOICES kiadójánál jelentek meg. Közreműködik több nemzetközi világzenei válogatáslemezen is, többek között a HEARTS OF SPACE, WARNER MUSIC France, Minos-EMI, Enja Records, Origines és más world music albumokon. Rangos helyszínek fellépője a Művészetek Palotájától a Mátyás templomon, a zágrábi, az ulmi és a brüsszeli katedrálison át a londoni Covent Gardenig.

    1961. április 11-én Karcagon született. Egy alföldi magyar családban nőtt fel, ahol az éneklés a mindennapok természetes része volt. Szegedi bölcsészhallgatóként indult el első népdalgyűjtő útjaira a Kárpát–medence különböző magyar lakta vidékeire. A népdaléneklésről a legtöbbet családjától és terep munkái során a falusi parasztasszonyoktól tanulta. Gyermekkorát Somogy megyében, Balatonszabadin töltötte, itt járt óvodába és iskolába. 1979-ben a Siófoki Perczel Mór Gimnázium angol tagozatos osztályában érettségitett. 1984-ben a Szegedi József Attila Tudományegyetemen Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát. 1984-87-ig az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott. 1987-1995-ig a Néprajzi Múzeum Népzenei Gyűjteményének tudományos munkatársa volt, ahol közvetlenül ismerkedhetett meg Bartók Béla, Kodály Zoltán és Lajtha László, Erdélyi Zsuzsanna híres gyűjtéseivel. 1986 -1995-ig a szemiotikát, kommunikációelméletet és kulturális antropológiát oktatott a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen. 1995-ben védte meg kandidátusi disszertációját.    

A 80-as években kapcsolódott be aktívan a magyarországi táncház-mozgalomba. 1987-ben elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet. Énekelt a Fabadka, majd a TÉKA együttessel.

Első szólólemezével berobbant a magyar és a nemzetközi élvonalba. A Világfát, 1995, majd 1999 Fonó Records a Magyar Nemzeti Múzeum felkérésére adta ki a nagy Millecentenáriumi régészeti kiállítás kísérőzenéjeként. A zenét Hortobágyi László készítette.

Első külföldi szólólemeze, mely a Világfa átdolgozott kiadása: Rosebuds in a Stoneyard, Erdenklang (1996), elnyerte a Német Zenekritikusok Díját a népzene/világzene kategóriában.

Régizenei együttesek szólistája volt, kortárs zenét is énekelt, valamint jazz zenészekkel is dolgozott. 1997-től együtt turnézott Európában Snétberger Ferenc jazz gitárossal. Peeter Vahi, észt zeneszerző az ő hangjára komponált egy kortárs zeneművet, melyben koraközépkori tibeti és szanszkrit nyelvű szövegeket énekel: Supreme Silence, CCn’C Records (1998).     1998-2003-ig dolgozott együtt a Makám együttessel. Műsoraik egy kortárs zenei nyelvet, etno-jazz stílust ötvözött, felhasználva, a magyar népzene és különböző tradicionális kultúrák etnikus hangzásait és hangszereit. Közös lemezeik Skanzen (1999), 9 Colinda (2001), Szindbád (2002). Különböző folk fesztiválokon szerepelt sikerrel Walestől Finnországig. Több Rádió-Tv felvétele, és önálló Tv műsora van (Duna Tv, Múltunk jövője c. 32 részes művelődési, néprajzi sorozat).     A magyarországi Waldorf óvónóképzésben a kezdetekről részt vett mint a magyar népdal és szokásköltészet oktatója. A magyar Waldorf óvodák azóta is az ő tantervében szereplő magyar népdalokat éneklik. 2000-ben szólistaként turnézott a Hungarian World Music Orchestra-val, amely magyar jazz -és népzenészekből áll. 1999-ben kezdődött kapcsolata a Teagrass nevű brnoi cseh-morva-szlovák kortárs népzenei együttessel. 2000-ben megjelent közös lemezük, mely a kelet-európai régió különböző népzenéiből készült világzene. 2000 óta tagja az e-jam elnevezésű laza, mobil, kísérleti európai zenei formációnak, mely elsősorban Ausztriában koncertezik. 2001-től magyar reneszánsz kori versekből, dalokból, virágénekekből álló műsorral koncertezett Kónya István lantművésszel. 2001-ben indult különleges projektje Lőrinszky Attilával: nagybőgő-ének akusztikus duó, meditatív, improvizativ zene.     2005-ben új zenei formációt hozott létre, és az új zenekarával elkészítette a Fellegajtó c. lemezét, amely archaikus magyar népdalok, szakrális énekek és gregorián dallamok alapján épít egy új zenei világot. 2006-ban egy négyrészes lemezsorozatot indított GYÓGYÍTÓ HANGOK címmel szerzői kiadásban. 2010-től a Károli Gáspár Református Egyetem Társadalom-és Kommunikációtudományi Intézetének Docense.

2003-ban neki ítélték oda Magyarországon az Év Legjobb Énekesnőjének járó eMeRton díjat. 2006-ban Bartók Béla emlékdíjat kapott. 2009-ben Magyar Művészetért díjat kapott. 2020-ban Érdemes művész lett, 2021-ben Kossuth-díjban részesült.

EZ, ATEMPO.sk / lovasziren.hu Fotó: lovasziren.hu