Lovász Irén

“Pontosan tíz éve van annak, hogy Lovász Irén elsõ szólólemezével, a Világfával berobbant a hazai és a nemzetközi népzenei és világzenei élvonalba.

A 10 éves jubileumon, egy korszak lezárását és egy új világ kezdetét ünnepeljük.”

“A FELLEGAJTÓ régi kedves témám, részben már megénekelt, másrészt még ki nem mondott formák és mondanivalók együttese. A lemez mottója a közismert kalotaszegi magyar népdal: “Én vagyok az, aki nem jó, fellegajtó nyitogató. Nyitogatom a felleget, a felleget, sírok alatta eleget….” Mit is jelent az a fellegajtó nyitogatás? Diák koromban kezdett foglalkoztatni ez a kép. Akkor kezdtem figyelni és csodálni a magyar népköltészet szimbolikáját, szürreális képalkotó gazdagságát. Aztán néprajzkutatóként a szakrális népköltészet sajátosságai vonzottak. Éveket töltöttem el az archaikus népi imádságok tanulmányozásával. Igyekeztem megérteni azt az emberi világot és indítékot, ami az embert a természetfölöttivel való állandó kapcsolattartásra készteti. Vallásantropológiai kutatásaim lenyomatai a publikált tanulmányaim. Ahogy a Szakrális kommunikáció címû könyvem utószavában vallottam: “1995 óta életem más irányba fordult. A tudományt felváltotta a mûvészet, a katedrát a színpad, az elméletet a gyakorlat, a nyelvet a zene. Mindaz, amivel ma foglalkozom, építkezik abból, amit ezelôtt tanultam és tettem.” Építkezik mindabból az emberi tapasztalatból és tudásból is, amit néprajzi, népzenei terepmunkáimon és a disszertációm elkészítése során szereztem.

Ma már tudom, hogy a népdalban megénekelt „fellegajtó” az égi és a földi világok közötti átjárást segítõ varázskapu. Nem mindenki tudja kinyitni, de vannak, akik igyekeznek nyitogatni. Sírással, imával, énekkel és más, nem szóbeli varázslatokkal. Van, akinek sikerül, s megtalálja a Kulcsot.
A FELLEGAJTÓ címû lemez is errõl szól a maga módján, és a sajátos eszközeivel, (máshogy, mint a kandidátusi értekezés). Olyan dalokat válogattam össze, amelyekben a „történet” a „mennyország kapuja, celi porta, mennyei ajtó, egyik vagy másik oldalán „játszódik”.

A szakrális magyar népköltészet archaikus énekei mellett középkori latin nyelvû gregorián dallamok is felcsendülnek.

Köszönöm a segítséget Édesanyámnak, a sok jóhangú és jószívû parasztasszonynak, mestereimnek és barátaimnak:
Köszönöm, hogy Dr. Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató folyamatos emberi és szakmai támogatásával kitüntet. Az õ gyûjtéseibõl használtam föl itt a moldvai csángó Mária altatóját és az Angyali üdvözletet. Dr Mizsei Zoltán (DLA)l zenetörténész és muzsikus, aki a középkori egyházi zene szakértõ kutatója és tolmácsolója, akinek a latin nyelvû gregorián dallamokat, és a legtöbb régi ének mai értelmezését, feldolgozását köszönhetem. Szokolai Dongó Balázs, a délalföldi dudás és furulyás, aki a hangszeres magyar népzene ördögi mestere, hiteles és kreatív elõadója, s a szaxofonjátékával is nagyon egyéni módon járult hozzá eme új zenei világ felépítéséhez . Csakúgy, mint Lukács Miklós az ösztönös és egyben tudatos cimbalommûvész, aki virtuóz játékával a népi, a klasszikus és a jazzvilágokat olyan természetesen ötvözi a cimbalmán, ami úgy szól a keze alatt, mint az égi citerák., hogy a fúzió magától értetõdõvé válik. Gyulai Csaba különféle etnikus és modern ütõhangszereivel a világzene keleti és nyugati végeit segít nekünk összekötni. Farkas Zoltán pedig az alternatív zenék kortárs világából hozza a basszusszólamot , tevékenyen hozzájárulva a régi zene új köntöséhez..

A világnak ezen a részén még föllelhetõk és körülhatárolhatók azok a több száz éve letisztult értékek, minõségek, amik kiállták az idõk próbáját, s amelyeket ma is vállalhatunk és segítségül hívhatunk. Aki jól keresi, megtalálhatja az elrejtett Kulcsot.”

Budapest, 2004. Október 15.
Lovász Irén

MEGJELENT!
Lovász Irén: Fellegajtó címû albuma

Hungaroton Classic
2005.
HCD 18271

Archaikus magyar népdalok, szakrális énekek és középkori gregorián dallamok alapján készült új szerzemények, feldolgozások.

Stílusa, mûfaja:
Népzene, világzene , etno-jazz., crossover.
Közremûködôk:
Lovász Irén: ének
Lukács Miklós: cimbalom
Mizsei Zoltán: Fender Rhodes zongora, szintetizátor, ének
Szokolay Dongó Balázs: furulya, szaxofon, duda
Gyulai Csaba: ütõhangszerek
Farkas Zoltán: gitár, basszusgitár