Lovász Irén

Gyógyító_Hangok_Lyukas_Óra_20161230 (1)

Gyógyító hangok a Művészetek Palotájától Párkányig

Lovász Irén és a Groove & Voice Trio koncertjei

Spirituális utazásra hív Lovász Irén, Mizsei Zoltán és Horváth Kornél Hangtájkép című lemezének hanganyagát bemutató koncertje. 2006- ban indított az énekesnő Gyógyító hangok címmel egy lemezsorozatot, melynek legismertebb részei az Égi hang és a Belső hang, a Hangtájkép az utóbbi újragondolása. Már az előadás első percei arra ösztönöznek, hogy az ember becsukja a szemét, hátradőljön a székén és átadja magát egy meditatív élménynek. Hagyjuk, hogy a művészek elvarázsoljanak minket , és elindulunk a négy fő elemet, a földet, a vizet, a tüzet és a levegőt megidéző úton. Kifelé, a természetbe és befelé, önmagunkba. Mindegy, hogy a néző a Művészetek Palotájában ül vagy a párkányi kultúrházban, az előadás hatása ugyanaz. A MÜPA technikai felszereltségével nem lehet versenyezni, a párkányi koncertnek viszont az Esztergomi Bazilika és a Mária Valéria híd közelsége ad szimbolikus jelentéstöbbletet. A budapesti koncertet már év elején, februárban hallhattuk, a határon túli előadás időpontja november 13. , a magyar nyelv napja volt, talán nem véletlenül.

A Weöres Sándor megzenésített versével induló koncert hangok, ízek, színek, illatok társításával varázsolja el érzékeinket. A négy őselem fokozatosan kibomló, archaikus népdalokban jelenik meg. Egy- egy dallamrészlet, variáció hol a hangszeres kíséretben, hol az énekben hallható, aztán a csodálatos, tiszta énekhangban egyszer csak megszólal a dallam a maga teljességében. Aki hallotta az így megszülető, Szivárvány havasán kezdetű népdalt, sokáig nem felejti el az élményt. A bravúros improvizációkban elrejtett magyar népdalrészletek más népek zenéjének jellegzetességeivel keverednek, harmonikus egységet alkotva. A különböző tájak hangjaival megszólaló világzenében fellelhetők ősi, törzsi elemek, keleti motívumok és gregorián dallamok is. Minél többször hallgatjuk, annál több forrást fedezünk fel. A három művész egyszerre rezdül, teret engedve egymás virtuozitásának. A szakma és a közönség elismerését bizonyítja, hogy évek óta képviselik kultúránkat a magyar népzene és a világzene élvonalában. Számos hazai és nemzetközi díj birtokosai. Horváth Kornél a londoni Rhytm magazin legjobb ütőhangszeres jelöltje az idei évben. Az előadóművészek sokoldalúságát bizonyítja a színpadon látható sok- sok, különleges hangszer. Horváth Kornél mesterien bánik a következő hangszerekkel: wavedrum, pandeiro, doumbek, udu, altfuvola. Mizsei Zoltán szintetizátoron játszva ad az archaikus zenének modern jelleget, énekével pedig Lovász Irén méltó partnere.

Ebben a zenében minden egymásra épül. Üzenete van a hangoknak, a színeknek, a mozdulatoknak. Végigmegyünk az emberi lét főbb szakaszain a születéstől a halálig, megéljük férfi- női szerepeinket, gyermeki, szülői érzéseinket, szerelmünket, bánatunkat. Képzeletünkben a föld születésünket, a tűz tomboló energiáinkat, érzelmeinket, a víz a csalódásainkat, a levegő elmúlásunkat jeleníti meg,. Az archaikus népdalok képei, szimbólumai lelkünk tudattalan tartalmait szólítják meg és gyógyító hatással bírnak. A panteisztikus szemléletet tükröző felfogás szerint az emberi lélek minden alkotóelemben megtalálható. A halál elfogadása része a kerek egésznek. A “fújnak a fellegek” kezdetű népdal természet és emberi sors párhuzamának gyönyörű megfogalmazása, meghajlás a természetfölötti hatalom akarata előtt. Az altfuvola bevezetése titokzatos, légies hangulatot áraszt. A mennyország kapuját megidéző népdalt követő gregorián dallamok pedig a hit megtartó erejét sugározzák.

Az ötödik elem a világ tengelye. Egy mantrát hallunk itt, ami meggyőz minket arról, hogy a világban valahol mégis egyensúly, rend van “Gyökereim erősen, gyökereim biztosan tartanak a szélben”- énekli Lovász Irén, és ő tudja, hogy az éneknek, a szavaknak teremtő ereje van. Aki részesül egy ilyen koncert katartikus élményében, úgy érzi, többet szeretne tudni a filozofikus tartalomról, ami a varázslatos zene mögött van. Lovász Irén művészi pályája mellett egyetemi tanár, tudományos munkáiban néprajztudománnyal, antropológiával, kommunikációelmélettel , művészetterápiával is foglalkozik. Munkái elolvasása segít megfejteni a kódot, ami közelebb visz művészi előadásai értelmezéséhez. Szakrális kommunikáció című monográfiája sokat elárul az ősök szavait, tudását közvetítő előadóművész szerepéről is. A könyvben megfogalmazott gondolat, miszerint a különböző művészeti ágak, irodalom, zene gyökere közös, a koncertnek is üzenete. Weöres Sándor két verse ad keretet az előadásnak.” Az ének a határtalanról” címe zene és költészet, képei pedig ember és természet elválaszthatatlanságát jelzik. Művész és transzcendens kapcsolatáról Lovász Irén templomi koncertjei árulnak el a legtöbbet. A nyári, paloznaki jógahétvége alkalmából részesei lehettünk egy felejthetetlen előadásnak, ahol megtapasztalhattuk, egy kicsi templomban hogyan teremt kapcsolatot a megélt élmény előadóművész és közönség között.

Lovász Irén és művésztársai tudják, hogy létezik népek, kultúrák fölötti kommunikáció. A Művészetek Palotájában és a párkányi koncerten ráadásként megszólalt virágének, moldvai csángó népdal, és hullámzó, gyönyörű katalán zenével kívántak jó éjszakát a nézőknek. Az énekesnő nyáron kínai zenetanároknak tanított magyar népdalokat Kodály- módszerrel. A Kínai Nagy Falon állva énekelt olyan dallamot, amit a koncerteken is hallhattunk. Sokat tanulhatnánk tőle.

Gelesz Andrea írása