2023. 10.03. Az ének gyógyító ereje, a kimondott szó mágiája. MÜPA Koncert kapcsán/ Magyar Nemzet interjú
AZ ÉNEK GYÓGYÍTÓ EREJE, A KIMONDOTT SZÓ MÁGIÁJA
Bényei Edrienn
GYÓGYÍTÓ HANG CÍMMEL JELENT MEG LOVÁSZ IRÉN KOSSUTH-DÍJAS NÉPDALÉNEKES, ÉRDEMES MŰVÉSZ, A NÉPRAJZTUDOMÁNYOK KANDIDÁTUSA LEMEZE, AMELY EGY NÉGYRÉSZES LEMEZSOROZAT BEFEJEZŐ DARABJA, ZÁRÓTÉTELE. AHOGY Ő FOGALMAZOTT: ÖSSZEFOGLALÁSA, ESSZENCIÁJA EZ MINDANNAK, AMIT A NEMZETI HAGYOMÁNYBAN GYÖKEREZŐ, ANYANYELVEN MONDOTT NÉPDALÉNEKLÉS GYÓGYÍTÓ SZEREPÉRŐL ÉS KORTÁRS FELHASZNÁLÁSÁRÓL GONDOL. A SOROZAT KORONÁJAKÉNT OKTÓBER 8-ÁN A MÜPA FESZTIVÁL SZÍNHÁZBAN LEMEZBEMUTATÓ KONCERTET TART, AHOL ÉLŐBEN TAPASZTALHATJA MEG A KÖZÖNSÉG, MILYEN ÉLTETŐ EREJÜK VAN NÉPDALAINKNAK.
– Az Égi hang, a Belső hang, a Női hang című lemezek után megjelent a sorozat záró darabja, a Gyógyító hang. Négy lemez, amely felvillantja az emberi lét teljességét. Miként születtek a lemezek?
– 2003-ban megjelent álmomban egy mandala, egy négyzettel határolt, négy részre osztott kör, amely mind a négy lemez borítóján megtalálható. Ezt az álomképet mint világképet intuíciónak véltem a jövőmről. Ráébresztett arra, hogy mi a dolgom a hangommal a gyógyítással összefüggésben, és hogyan kell átadnom másoknak is, amit tudok. A kör négy részében lévő négy korong azt sugallta, hogy négy lemezt kell majd készítenem a témakörökből, amikhez a legtöbb közöm van: a szakralitás, a belső, őszinte befelé fordulás, a négy természeti őselem szóra bírása, a nőiség és a gyógyítás. Már azt is tudtam akkor, hogy a negyedik rész az összefoglalása lesz a gyógyító hang koncepciónak.
– Korábban úgy fogalmazott, hogy a lemezeket összekötő gondolat az emberi hang segítő, gyógyító erején alapul. Mit jelent ez?
– Az Égi hang – amely a szakrális évkör magyar néphagyományban fellelhető énekeire épül – 2006-ban jelent meg. Azt igyekeztem bemutatni, hogyan járulhatnak hozzá ezek a dalok még ma is a harmonikus személyiség kialakulásához, működéséhez. Közben érlelődött bennem a Belső hang szerkezete is: a négy őselem, a föld, a víz, a tűz és a levegő bennünk élő archetípusait a személyiségfejlődés útjaként képzeltem el, amely természetesen adta az improvizáció lehetőségét. Ez a lemez 2007-ben jelent meg. A Női hang című album váratott magára a legtovább, a Belső hang után tíz évre jelent csak meg, 2017-ben. A hagyományban megélt női sorsokról, érzésekről szól, és arról, hogy már kislánykorunktól benne van népdalainkban a nőiségre való felkészítés. A menyasszonysiratók, a halottsiratók és a többi nagy életfordulón mondott énekek segítenek nem krízisként, nem traumaként megélni az átmeneti rítusokkal járó veszteségeket. Női hang kíséri az embert egy életen át, és azon túl is.
Idén májusban kiadta a sorozat zárótételét, a Gyógyító hangot. Mi az alapgondolata ennek az alkotásnak?
– A lemez célja, hogy
a magyar néphagyományban fellelhető ősi segítő, gyógyító erőt felidézze, felszínre hozza és elérhetővé tegye. Bemutatja, hogy a magyar hagyományban használták az ének gyógyító, teremtő erejét, és azt, hogyan tudjuk ezt átnemesíteni a mai világunkra úgy, hogy a testi-lelki egészségünket szolgálja. Néprajzkutatóként népi vallásossággal, népzenével foglalkozom, vallásantropológiát tanítok az egyetemen, és a szakrális kommunikációról írtam a disszertációmat. Fontos témája kutatásaimnak a szó, a hang, mely teremt és gyógyít.
Eleink a kimondott szónak mágikus, teremtő erőt tulajdonítottak. Gyimesben néhány éve gyönyörű, a középkorig visszavezethető, archaikus gyógyító szövegeket, bájolókat találtam még aktívan működő tudásként. Gyógyítókkal találkoztam, akiknek a szemmel verés, az „igizet” elleni bájoló imádságai vagy kígyómarás gyógyítására szolgáló veretes szövegei felkerültek a lemezre. Úgy akartam megfogalmazni a lemezre a témát, hogy benne legyen az antropológiai, néprajzi attitűdöm, kutatásaim eredménye, így ezek a szövegek is. Megmutatom, hogyan gyökerezik a magyar néphagyományban a kimondott szó gyógyító ereje, így kerültek bele a bájolók mellett az áldások, a jókívánságok, amelyekkel a bőséget, termékenységet, a testi-lelki áldást varázsolták eleink.
Ebben a hagyományos társadalmi kommunikációban jól kidolgozott rendszere működött a preventív gyógyításnak: hittek abban, hogy valóra válik mindaz, amit kívánnak egymásnak.
– Zeneileg is különleges a Gyógyító hang. Hogy érték el ezt a hangzást?
– Az, hogy milyen zenei formában artikulálódott mindez, szintén régóta érlelődik. Megtisztelő, hogy kiváló zenésztársaim mind elfogadták a felkérésemet: Lukács Miklós Erkel Ferenc-díjas cimbalomművész, Lantos Zoltánt hegedűművész és Horváth Kornél Kossuth-díjas ütőhangszeres művész, továbbá Ágoston Béla basszusklarinéton és szaxofonon, Pintér Ágnes hárfán, Balázs Gergely hegedűn játszik, Keönch László énekel és kalimbán működik közre és Mizsei Zoltán énekes-billentyűs, aki zenei rendezőként is segít. Egy élő koncertfelvétel több száma is szerepel a lemezen.
– Ezen a koncerten énekelt Дevával, a fiatal énekesnővel. Hogy kezdődött az együttműködésük?
– Tavaly, anyák napjára felkért a Várkert Bazár egy műsorra a Női hang lemezem alapján. Erre készülve ismertem meg Дevát, Takács Dorinát, aki korábbi interjúiban megemlítette, hogy milyen nagy hatással volt zenei útjára, fejlődésére a Belső hang című lemezem. Meghallgattam a dalait, megismerkedtünk, és kiderült, mennyire egy húron pendülünk. Első közös koncertünk volt az anyák napi műsor, amelynek az Alma, fája címet adtam. Az itt készült koncertfelvételek is szerepelnek a lemezen, ahogy más friss darabjaink is. Megidéztük a folytonosságot, anya és lánya kapcsolatát, a női teremtőerőt. Van Дevának egy különleges kisugárzása, vagánysága és természetes őszintesége. Kreatív és tehetséges, aki a határokat feszegeti, ahogy tettem én is mindig. Általa és vele válik teljessé az az időhíd, amit ősanyáink megidézett hangjaitól jelenünk és a jövő lehetőségei közt vélek fölfedezni, láttatni és hallatni. Október 8-án együtt lépünk fel a Müpa színpadán Дevával és zenésztársaimmal.
Borítókép: Lovász Irén lemezbemutató koncertet ad a Müpa Fesztivál Színházban (Fotó: Cseke Csilla)