Lovász Irén

„Világosítsa meg sötétes házamat” 

Adventi, karácsonyi, újévi énekek a magyar néphagyományban  

Lovász Irén 

Kossuth-díjas Érdemes művész, 

néprajzkutató, egyetemi docens

estje

Elcsendesülni, lelassulni, várakozni, befelé fordulni, és nyitottnak lenni a valódi értékek befogadására – ezt kívánja tőlünk az évkörnek most ránk köszöntő időszaka. Újra itt a meghitt ünneplésnek, örvendezésnek, a békének ideje.  Az ünnepekből annyi a miénk, amennyit átélünk belőlük, amennyire megérint minket a hangulatuk, és amennyit magunkénak tudhatunk a róluk való tudásból.

A régi magyar paraszti kultúrában is fontos szerepet kapott az ünnepnek a hétköznapoktól való jelentős megkülönböztetése. A dalolás hagyományosan az ünneplés egyik fontos módja, eszköze.

Ha tanulunk eleink kicsestárából, amellyel az ünnepeket őszintébbé és meghittebbé varázsolták, ha áteresztjük testünkön és lelkünkön a dalt, a sajátunkká válik, és a mi ünnepünket tesszük vele gazdagabbá.

A szakralitás az emberi kultúrában a világ rendjének, az egységnek, az egészségnek, az egyensúlynak fenntartását szolgálja. Az évkör pontos, rendszeresen visszatérő menete szerint ismételt énekek ennek a rendnek, harmóniának, fenntartását segítik. Ezek az alapgondolatai

Lovász Irén Égi hang c. lemezének, mely nagy sikerű Gyógyító Hangok sorozatának első darabja. A mostani esten ennek a lemeznek anyagából is hallunk, főként régi magyar népdalokat, népénekeket. A karácsonyi ünnepkörre való ráhangolódást segítő esten felcsendül moldvai csángó angyali üdvözlet, adventi ének, karácsonyi kánta, Máriaaltató, archaikus népi imádág és újévköszöntő áldás, jókívánság is.