Kezdőlap

Az egyetlen nő, aki Kossuth – díjat kapott idén

www.femcafe.hu//dr-lovasz-iren-egyetlen-no-aki-iden-kossuth-dijat-kapott

2021. márc. 22.

Dr. Lovász Irén – Az egyetlen nő, aki idén Kossuth-díjat kapott

A 15 idei díjazottból mindössze egyetlen akad, aki nő, a világszerte ismert és elismert népdalénekes és néprajzkutató.

Az egyetlen idei Kossuth-díjas nő

2021. március 15-én, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 173. évfordulóján Kossuth-díjas lett Dr. Lovász Irén népdalénekes, előadóművész, a néprajztudomány kandidátusa, egyetemi docens, érdemes művész. Az idei díjazottak egyetlen hölgytagja a munkásságában a tudomány és a művészet összefonódását példázza, gazdag életműve nemzetközi szinten elismert és jegyzett. A mai napig összesen 16 lemeze jelent meg, hangját lelkileg sérült emberek klinikai terápiájára is sikeresen használják.

Érdekesség, hogy az 59 éves művész-tudós éppen a költészet napján, József Attilával azonos napon születet. A magánéletében háromgyermekes édesanya, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója – egy korábbi, intézményi interjú kapcsán most részletesebben is bemutatjuk azoknak, akik eddig esetleg még nem vagy csak felületesebben ismerték őt.

Lovász Irén

Díjak sorakoznak a polcán

Lovász Irén 2003-ban lett eMeRTon-díjas, mint az év legjobb énekesnője. Három évvel később neki ítélték oda a Bartók Béla-díjat, amelyet azoknak a kimagasló művészeti tevékenységet végző hazai zeneszerzőknek és zenei előadóművészeknek és zenei együtteseknek adják, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai zenei élet fejlődéséhez, a bartóki szellemiség megőrzéséhez. Tavaly ajánlották neki a Magyarország Érdemes Művésze elismerést, majd idén a legfontosabb állami elismerést, a Kossuth-díjat vehette át.

“Már az anyaméhben megtalált a népzene”

“A népzenével való kapcsolatot sohasem kerestem vagy alakítottam: a népzene talált meg engem, már az anyaméhben. Mondhatjuk, hogy az „anyatejjel együtt szívtam magamba”: beleszülettem egy olyan szerves, élő hagyományba, amiben ez volt a legtermészetesebb ön- és közösségi kifejezési mód. A mi családunkban mindenki és mindig énekelt: hétköznapokon, a családi ünnepek idején, a munka során, bármikor” – kezdi az interjúban a Balatonszabadin nevelkedett művésznő, aki egyetemista korában, a táncház mozgalomnak is köszönhetően kezdett el jobban érdeklődni a népzene iránt. Húszévesen indult el az első népdalgyűjtő útjára a moldvai csángók közé, majd fokozatosan bejárta népdalgyűjtési és zene-antropológiai terepmunka során a Kárpát-medence több vidékét, Erdélytől a Zobor alján át Szlavóniáig.

“Aki népdalokkal tudja önmagát kifejezni, az könnyít a saját lelki terhein. Ezért tanítok évek óta országszerte népdalokat, hogy minél többet megismerjünk, gyógyuljunk általuk (…) A magyar parasztember is énekelt, ha baja, ha öröme volt, és bizony, kiegyensúlyozta a lelki hullámvölgyeit. Ennek egyik titka, hogy az éneklés maga jó dolog. A jó zene szerintem a fizikai hanghullámok és lelki húrjaink harmóniája” – tette hozzá.

Hazaszeretet és hit

Lovász Irén nem tagadja, hogy többször lett volna rá lehetősége, hogy elhagyja az országot, de sosem tette. “A hazaszeretet számomra az édes anyanyelv ápolását is jelenti, minőségi használatát mindig számon kérem a gyerekeimen és a diákjaimon, irtom azokat a megnyilvánulásokat, amelyek meggyalázzák anyanyelvünket” – fogalmazott az oktató, aki számára a hazaszeret azt is jelenti, hogy megismeri és megismerteti másokkal a magyar nyelvterület sokszínűségét a népzenében, a tájszólásban, szokásokban, viseletben és a táj gyönyörűségeiben.

A kutató-népdalénekesnő anyai ágon református, apai ágon katolikus családba született, őt magát viszont református templomban keresztelték meg. Bár már Budapesten él több, mint harminc éve, gyakran visszatér a Somogy megyei falu templomába, ahol édesanyja presbiteri szolgálatot lát el. A nyitott templomok éjszakája programra rendszeresen visszalátogat, ha pedig véget ér a pandémia, akkor nemcsak ott, hanem valamennyi hazai és nemzetközi világzenei koncerten és fesztiválon találkozhatunk vele, vagy tudományos, néprajzos előadásokon és a Károlin.